Személyiségfejlesztés

Közelebb kerülni önmagunkhoz

Talán sokszor érezzük, hogy szeretnénk valamit másképp csinálni, mégsem tudjuk pontosan, hol kezdjük.

Újra és újra hasonló helyzetekbe kerülünk. Nehezen mondunk nemet. Túl sokat vállalunk. Erősen függünk mások véleményétől. Egy konfliktusban támadunk, visszahúzódunk vagy inkább elhallgatunk. Tudjuk, hogy változtatni szeretnénk, mégis mintha valami mindig visszatartana.

Máskor nincs látványos probléma. Egyszerűen csak szeretnénk jobban érteni önmagunkat:

Miért reagálok így?
Miért érint ennyire mások kritikája?
Miért nehéz képviselnem magamat?
Mire lenne valójában szükségem?
Miért ismétlődnek ugyanazok a helyzetek az életemben?
Ki vagyok én a szerepeim, feladataim és mások elvárásai mögött?

A személyiségfejlesztés lehetőséget ad arra, hogy megálljunk, közelebbről ránézzünk saját működésünkre, és tudatosabban alakítsuk azt, ahogyan önmagunkhoz és másokhoz kapcsolódunk.

Mit jelent a személyiségfejlesztés?

A személyiségfejlesztés nem azt jelenti, hogy valaki hibás, hiányos vagy "rosszul működik", és ezért meg kell változtatni.

Mindannyian hozunk magunkkal tapasztalatokat, családi mintákat, meggyőződéseket, erősségeket és érzékeny pontokat. Életünk során kialakulnak olyan működésmódjaink, amelyek egykor talán segítettek bennünket, később azonban már korlátozóvá válhatnak.

Lehet, hogy gyermekkorunkban azt tanultuk meg, hogy akkor vagyunk szerethetők, ha alkalmazkodunk. Talán az jelentett biztonságot, ha nem mutattuk ki az érzéseinket. Elképzelhető, hogy mindig erősnek kellett lennünk, teljesítenünk kellett, vagy mások szükségleteit kellett előbbre helyeznünk a sajátunknál.

Ezek a mintázatok sokszor észrevétlenül tovább élnek bennünk. Hatással lehetnek arra, hogyan látjuk önmagunkat, miként kommunikálunk, milyen kapcsolatokat alakítunk ki, hogyan viseljük a kudarcot, és milyen döntéseket hozunk.

A személyiségfejlesztő folyamatban nem megítéljük ezeket a működésmódokat, hanem megpróbáljuk megérteni őket:

• Mikor és miért alakulhattak ki?

• Miben segítettek korábban?

• Hogyan befolyásolják a jelenlegi életünket?

• Mely részüket szeretnénk megtartani?

• Hol lenne szükség új válaszokra?

A cél nem az, hogy valaki teljesen más emberré váljon. Sokkal inkább az, hogy szabadabban dönthessen arról, hogyan szeretne jelen lenni a saját életében.

Nem kész recepteket keresünk

Nincs egyetlen helyes módja annak, hogyan kell élni, szeretni, dönteni, kapcsolatot teremteni vagy konfliktust kezelni.

Ami az egyik embernek megfelelő megoldás, az egy másik számára lehet, hogy egyáltalán nem járható. Éppen ezért a személyiségfejlesztésben nem kész receptekből indulunk ki, és nem mondom meg, mit kellene tenned.

Nem én fogom helyetted meghozni a döntéseidet. Nem én tudom, melyik út illik igazán hozzád. A saját életednek, érzéseidnek és kapcsolataidnak te vagy a legfontosabb ismerője.

A közös munka abban segíthet, hogy tisztábban lásd:

• mi történik benned;

• milyen lehetőségeid vannak;

• mi befolyásolja a döntéseidet;

• melyik választás áll közelebb a saját értékeidhez;

• mit tudsz jelenleg vállalni;

• és mi lehet a következő, számodra reális lépés.

Nem kész megoldást adok, hanem melletted maradok, amíg egyre jobban meghallod a saját válaszaidat.

Milyen területeken segíthet?

A személyiségfejlesztő folyamat sokféle kérdésből vagy élethelyzetből elindulhat.

Segítséget jelenthet például, ha:

• szeretnéd mélyíteni az önismeretedet;

• gyakran bizonytalan vagy önmagadban;

• nehezen fogadod el vagy képviseled saját értékeidet;

• erősen függsz mások véleményétől;

• túlzottan meg akarsz felelni;

• nehezen húzol határokat;

• gondot jelent nemet mondani;

• túl sok felelősséget vállalsz másokért;

• gyakran érzel bűntudatot;

• nehezen fejezed ki az érzéseidet és szükségleteidet;

• konfliktusokban visszahúzódsz, támadóvá válsz vagy tehetetlennek érzed magad;

• szeretnéd fejleszteni az asszertív kommunikációdat;

• túlterheltnek, motiválatlannak vagy tartósan kimerültnek érzed magad;

• nehezen kezeled a stresszt;

• visszatérően ugyanazokkal a kapcsolati helyzetekkel találkozol;

• egy döntési helyzetben elakadtál;

• változás előtt állsz;

• szeretnéd jobban felismerni és szabályozni az érzelmeidet;

• szeretnél magabiztosabban és hitelesebben jelen lenni a kapcsolataidban.

Nem szükséges súlyos problémával érkezni. A személyiségfejlesztés nemcsak akkor lehet hasznos, amikor valaki elakadást él át, hanem akkor is, ha tudatosabban szeretné megismerni önmagát, kibontakoztatni az erőforrásait, vagy felkészülni egy új életszakaszra.

Mi történik az első alkalmon?

Az első találkozás az ismerkedésről és a jelenlegi élethelyzet megértéséről szól.

Beszélgetünk arról, miért kerestél fel, mi foglalkoztat most leginkább, milyen változásra vágysz, és mit vársz a közös munkától. Nem szükséges előre pontosan megfogalmazott céllal érkezned. Néha kezdetben csak annyit tudunk, hogy valami nehéz, valami ismétlődik, vagy valami már nem működik úgy, ahogyan szeretnénk.

Közösen próbáljuk meg körbejárni:

• mi okozza most a legnagyobb nehézséget;

• mióta van jelen ez az életedben;

• milyen helyzetekben erősödik fel;

• hogyan próbáltad eddig megoldani;

• milyen erőforrásaid vannak;

• és milyen változás jelentene számodra valódi előrelépést.

Az első találkozás annak megérzésére is lehetőséget ad, hogy tudunk-e egymással biztonságosan és eredményesen dolgozni. A segítő kapcsolatban fontos a kölcsönös bizalom, az elfogadható keretek és az, hogy a célok mindkettőnk számára érthetők legyenek.

Hogyan zajlik a személyiségfejlesztő folyamat?

A folyamat mindig személyre szabott. Nincs minden kliensre egyformán alkalmazható módszer vagy előre rögzített útvonal.

A beszélgetések során közelebbről megvizsgálhatjuk a jelenlegi élethelyzetedet, érzéseidet, gondolataidat, döntéseidet és kapcsolati tapasztalataidat. Figyelmet fordíthatunk arra is, milyen kép él benned önmagadról, milyen belső mondatok kísérnek, és milyen tükrökben szemléled magad.

Előfordulhat például, hogy azt gondolod:

"Nem vagyok elég jó."
"Nem hibázhatok."
"Nekem kell mindent megoldanom."
"Mások igényei fontosabbak az enyémnél."
"Ha nemet mondok, elveszíthetem a másik szeretetét."
"Csak akkor vagyok értékes, ha teljesítek."

Ezek a gondolatok gyakran olyan mélyen beépülnek, hogy már nem is feltételezésekként, hanem megkérdőjelezhetetlen igazságként éljük meg őket.

A közös munka során megvizsgálhatjuk, honnan erednek ezek a belső üzenetek, hogyan hatnak a jelenlegi működésedre, és mennyire felelnek meg annak, aki ma vagy.

A beszélgetések mellett különböző önismereti és élményalapú eszközöket is használhatunk. Ilyenek lehetnek például:

• érzelmeket és kapcsolati helyzeteket feltáró gyakorlatok;

• képek, metaforák és szimbólumok;

• OH-kártyák;

• rajzos és kreatív feladatok;

• imaginációs gyakorlatok;

• önreflexiós kérdések;

• kommunikációs helyzetek elemzése;

• kapcsolati és családi mintázatok feltérképezése;

• stresszkezelő és figyelemfókuszáló gyakorlatok;

• otthoni megfigyelési vagy gyakorlási feladatok.

Ezek nem öncélú technikák. Mindig ahhoz igazodnak, amivel dolgozunk, és csak akkor jelennek meg, ha biztonságosak, érthetők és támogatják a közösen meghatározott célt.

Mi az érzelmi intelligencia szerepe?

Az érzelmi intelligencia nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki érzékeny vagy könnyen beszél az érzéseiről.

Magában foglalja azt is, hogy képesek vagyunk felismerni és megnevezni, mi történik bennünk, megérteni érzelmeink üzenetét, szabályozni reakcióinkat, és figyelembe venni mások érzéseit és szempontjait.

Az érzelmi intelligencia fejlődése segíthet abban, hogy:

• pontosabban felismerd, mit érzel;

• megértsd, mi váltotta ki az érzéseidet;

• ne azonnali indulatból reagálj;

• jobban kifejezd a szükségleteidet;

• megőrizd a saját határaidat;

• érzékenyebben értsd meg mások nézőpontját;

• hatékonyabban kezeld a konfliktusokat;

• tudatosabban dönts;

• és biztonságosabban kapcsolódj önmagadhoz és másokhoz.

A cél nem az érzelmek elnyomása vagy állandó kontroll alatt tartása. Inkább annak megtanulása, hogyan tudunk úgy kapcsolatban maradni az érzéseinkkel, hogy közben ne váljunk teljesen kiszolgáltatottá nekik.

Az önismeret nem önhibáztatás

Az önismereti munka során néha fájdalmas felismerésekkel is találkozhatunk.

Észrevehetjük, hogy egy helyzetben mi is hozzájárulunk ahhoz, amitől szenvedünk. Felismerhetjük, hogy olykor olyan mintákat ismétlünk, amelyeket korábban mi magunk is nehezen éltünk meg. Ráláthatunk arra, hogy nemcsak mások bántanak bennünket, hanem mi is nehezen fejezzük ki a szükségleteinket, nem húzunk határt, vagy olyan elvárásokat fogalmazunk meg, amelyeket a másik nem tud teljesíteni.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenért mi vagyunk a felelősek.

Az önismeret célja nem az önhibáztatás, hanem annak felismerése, hogy mi az, amire van ráhatásunk.

Mások viselkedését nem tudjuk irányítani. A múltat nem tudjuk megváltoztatni. Arra azonban lehet hatásunk, hogyan értelmezzük a tapasztalatainkat, hogyan reagálunk, milyen határokat húzunk, milyen kapcsolatokat választunk, és milyen lépéseket teszünk a jelenben.

A változás tempója is egyéni

A személyiségfejlődés ritkán egyenes vonalú folyamat.

Lehetnek gyors felismerések és lassabban érő változások. Előfordulhat, hogy egy beszélgetés után valami hirtelen érthetővé válik, máskor ugyanazzal a kérdéssel többször is találkoznunk kell.

A megértés önmagában még nem mindig jelent változást. Tudhatjuk például, hogy nehezen húzunk határt, de időre lehet szükségünk ahhoz, hogy valóban ki is mondjuk a nemet. Felismerhetjük a megfelelési vágyunkat, mégis sok gyakorlás kellhet ahhoz, hogy mások véleménye mellett a saját szempontjainkat is komolyan vegyük.

A folyamatban ezért nem siettetjük a változást.

A saját tempódban haladhatsz, annyira közelítve egy-egy nehéz témához, amennyit az aktuális lelki erőforrásaid és énhatáraid lehetővé tesznek.

A határok tisztelete nem akadálya a fejlődésnek, hanem a biztonságos fejlődés egyik feltétele.

Milyen változást hozhat?

A személyiségfejlesztés nem ígér tökéletes, problémamentes életet.

Nem szünteti meg az összes konfliktust, nem tesz mindig magabiztossá, és nem ad védelmet minden veszteséggel, csalódással vagy bizonytalansággal szemben.

Segíthet azonban abban, hogy:

• jobban értsd önmagadat;

• felismerd a visszatérő mintázataidat;

• elfogadóbban viszonyulj saját érzéseidhez;

• tudatosabban hozd meg a döntéseidet;

• reálisabban lásd az erősségeidet és a nehézségeidet;

• könnyebben képviseld saját szükségleteidet;

• egyértelműbb határokat alakíts ki;

• kevésbé függj mások visszajelzéseitől;

• hitelesebben kommunikálj;

• rugalmasabban kezeld a változásokat;

• felismerd és használd saját erőforrásaidat;

• és szabadabban válaszolj olyan helyzetekben, amelyekben korábban automatikusan reagáltál.

A változás sokszor apró jelekben válik láthatóvá.

Egy mondatban, amelyet végre ki tudsz mondani.
Egy döntésben, amelyet már nem pusztán félelemből hozol meg.
Egy határban, amelyet bűntudat nélkül tudsz képviselni.
Egy konfliktusban, amelyben nem kell eltűnnöd vagy támadnod.
Egy pillanatban, amikor már nem mások szemével nézel önmagadra.

Hogyan dolgozom?

Munkám középpontjában az ember áll: a saját történetével, érzéseivel, erőforrásaival, kapcsolataival és kérdéseivel.

Érzelmi intelligencia fókuszú személyiségfejlesztő képzettségemet a Személyiségfejlesztő Akadémia hároméves, elméleti, gyakorlati és saját élményű képzésében szereztem. A képzés kiemelten foglalkozott az önismerettel, az érzelmi intelligenciával, az egyéni fejlesztési folyamat megtervezésével, a kommunikációval, a konfliktus- és stresszkezeléssel, valamint az egyéni és csoportos személyiségfejlesztés módszereivel.

A találkozások során elfogadó, biztonságos és ítélkezésmentes légkör kialakítására törekszem. Fontos számomra, hogy ne csak a nehézségeidre, hanem a már meglévő erőforrásaidra, képességeidre és korábbi megküzdéseidre is figyeljünk.

Nem elemezlek kívülállóként, és nem mondom meg, milyennek kellene lenned. Kérdésekkel, visszajelzésekkel, tükrözéssel és különböző önismereti gyakorlatokkal segítem, hogy közelebb kerülj saját működésed megértéséhez.

Szükség esetén többféle módszert és eszközt kapcsolhatok össze. A módszert mindig az emberhez és a közösen meghatározott célhoz választom – nem az embert próbálom egy módszerhez igazítani.

Hiszek abban, hogy minden emberben vannak olyan belső erőforrások és fejlődési lehetőségek, amelyekre támaszkodhat. Ezek néha jól hozzáférhetők, máskor azonban a félelmek, korábbi tapasztalatok, megszokott minták vagy a tartós túlterheltség elfedik őket.

Az én feladatom az, hogy kísérjelek ezek felismerésében. A döntéseket azonban te hozod meg, a változást te próbálod ki, és a saját életedben te teszed meg a következő lépéseket.

Nem azért dolgozunk, hogy valaki mássá válj, hanem azért, hogy egyre szabadabban lehess az, aki valójában vagy.

Mennyi ideig tart egy folyamat?

A személyiségfejlesztő alkalmak általában 50–60 percesek, a találkozások gyakoriságát pedig a kérdés, a közös cél és az élethelyzet alapján egyeztetjük.

Egyes kérdések néhány alkalmas, rövidebb folyamatban is jól körüljárhatók. Mélyebben gyökerező, régóta ismétlődő mintázatok megértéséhez és átalakításához hosszabb időre lehet szükség.

A folyamat elején közösen határozzuk meg, mivel szeretnénk foglalkozni. Időről időre visszatérünk ahhoz is, hol tartunk, mi változott, mi segített, és indokolt-e a közös munka folytatása.

A személyiségfejlesztés nem korlátlan vagy céltalan beszélgetéssorozat. Olyan közösen vállalt folyamat, amelynek irányát, kereteit és célját rendszeresen áttekintjük.

Fontos szakmai tájékoztatás

A személyiségfejlesztés önismereti, érzelmi intelligenciát fejlesztő és támogató folyamat.

Nem minősül pszichológiai tanácsadásnak, pszichoterápiának, pszichiátriai kezelésnek vagy egészségügyi ellátásnak, és nem helyettesíti pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichiáter vagy más egészségügyi szakember munkáját.

A személyiségfejlesztő nem állít fel diagnózist, nem végez pszichopatológiai kezelést, és nem ígéri pszichés betegségek gyógyítását.

Amennyiben a beszélgetések során olyan tünet, állapot vagy nehézség válik láthatóvá, amely meghaladja a személyiségfejlesztő kompetenciahatárait, megfelelő pszichológiai, pszichiátriai vagy más egészségügyi szakember felkeresését javaslom.

Más szakember bevonása nem a közös munka kudarca. Éppen ellenkezőleg: a felelős és biztonságos segítségnyújtás része annak felismerése, hogy egy adott helyzetben milyen típusú támogatás szolgálja leginkább az érintett ember érdekeit.

Az első lépés

Nem kell már az első találkozás előtt pontosan tudnod, mit szeretnél megváltoztatni.

Lehet, hogy csak azt érzed, elfáradtál. Hogy újra ugyanott tartasz. Hogy nehéz önmagadnak lenned a kapcsolataidban. Vagy hogy szeretnéd jobban érteni, mi zajlik benned.

A közös munka elindulhat ebből a bizonytalanságból is.

Nem kell készen lenned.
Nem kell mindenre választ tudnod.
Nem kell másnak mutatnod magad annál, aki most vagy.

Elég lehet az első kérdés:

Mi az, amire most szeretnék másképp ránézni az életemben?

A személyiségfejlesztés nem egy új személyiség megalkotása. Inkább találkozás önmagaddal – a már ismert és a még felfedezésre váró részeiddel, a sérülékenységeddel, az erősségeiddel és a változás lehetőségével.